Törvények
A Egy kalap alatt wikiből
Gyakori kérdések
Forrás: http://drogriporter.hu/hu/drogjog
Elkaptak az utcán/aluljáróban/szórakozóhelyen fél gramm fűvel/speeddel/heroinnal a zsebemben/táskámban, most mi lesz?
Az illegális kábítószerek megszerzése, tartása (termesztése, előállítása, behozatala, kivitele) Magyarországon bűncselekmény, és alapesetben 5 (öt) évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fentihez hasonló szituációkban azonban általában csekély mennyiségű kábítószerről van szó, ilyen esetekben pedig a büntetés felső határa már „csupán” 2 (kettő) év. Fontos tudni, hogy a fenti fenyegetettségtől függetlenül a magyar szabályozás ismeri az ún. „elterelés” intézményét, ami azt jelenti, hogy ha valakit csekély mennyiségű, saját (tehát nem eladási, átadási) célra tartott (termesztett stb. ) kábítószerrel kapnak el, úgy mentesül a büntetés alól, feltéve, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 (hat) hónapig folyamatos – az állapotának megfelelő – kezelésben részesült egy erre jogosított ellátóhelyen. Azonban 2007. márciusa óta óvatosan szabad a fogyasztási szokásokról vallomást tenni (lásd „fogyasztóknak” c. menüpont alatt).
Jó-jó, de mi az, hogy „csekély” mennyiség?
| Csekély mennyiség felső határa | ||||
| Drog | Hatóanyagtartalom | Törvényben
100%-os tisztaság | Utcai adagban
(kb.) | |
| Amfetamin | 5-45 % | 0,5 gr | 1-10 gr | |
| MDA, MDMA, stb.
(extasy hatóanyagok) | 45-110 mg/tabletta | 1 gr | 10-20 db tabletta | |
| Heroin | utcai adag
nagy tételek | 10-50 %
40-80 % | 0,6 gr | 1-6 gr
0,5-1,5 gr |
| Kokain | utcai adag
nagy tételek | 25-60 %
60-80 % | 2 gr | 3-8 gr
3-3,5 gr |
| LSD | 0,06-0,17 mg/bélyeg | 1 mg | 5-15 db | |
| Metadon | 5 mg/tabletta | 1 gr | 200 db | |
THC
|
1-8 % 3-15 % |
1 gr 5 db |
12-100gr 30-100 gr | |
A csekély mennyiség fogalmát jogszabály határozza meg az egyes kábítószerfajtákra lebontva. Eszerint a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma (fű-marihuána esetében pl. a tetrahidro-cannabinol, azaz THC-tartalom) nem halad meg egy bizonyos mértéket. Az egyes gyakoribb kábítószerek esetén ezek az alábbiak: Kábítószer fajtája – a tiszta, 100%-os hatóanyag mennyisége 1. marihuána, hasis – 1 gramm 2. „extasy” (MDA, MDMA stb.) – 1 gramm 3. amfetamin, metamfetamin – 0,5 gramm 4. LSD - 0,001 gramm 5. kokain – 2 gramm 6. heroin - 0,6 gramm (Ezek tehát a „bruttó” mennyiségek, persze teljesen tiszta anyagot soha sem árulnak.) Kannabisz növény esetén további kisegítő szabály, hogy a mennyiség akkor csekély, ha a növényegyedek száma legfeljebb (maximum) 5 (öt) db, függetlenül azok méretétől ivarától és potenciáljától. Onnantól viszont hogy le van szüretelve, azaz el van választva a földtől már a súlya számít. Nem árt, ha tudod, hogy a kábítószer jelentős mennyiségűnek számít, ha a benne található tiszta hatóanyag mennyisége az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja (mondjuk egy 5 %-os tisztaságú marihuána példájával a csekély mennyiség felső határa 20 gramm ilyen, nagyjából átlagos erősségű fűből, s ez esetben a jelentős mennyiségnél több mint 400 g füvet bizonyítanak). A kettő közötti az ún. alapeseti mennyiség. A mennyiségnek a büntetési tétel nagysága miatt van jelentősége, illetve abból a szempontból, hogy alkalmazható-e az adott esetben elterelés.
Csekély mennyiséggel kaptak el, és a végén megúszhatom a büntetést – de mi történik addig?
Mivel ez bűncselekmény, akárcsak a lopás, mindenekelőtt büntetőeljárást indítanak ellened. Akár bilincsben bevisznek a rendőrségre, rögzítik az ujjlenyomatodat, lefényképeznek (ezt rabosításnak hívjuk), kihallgat az ügyeletes tiszt stb. Maga az eljárás három szakaszra osztható: az első az ún. nyomozati szak (ezt a rendőrség végzi), ezt követően kerül sor – ha annak feltételei fennállnak – a vádemelésre (ez az ügyész dolga), végül a bírósági szakasz (általában tárgyalás) zárja a sort. A nyomozás során számítani kell arra, hogy kihallgatnak, vizeletmintát is vesznek tőled, sőt, extrémebb esetekben (pl. ha netán a kereskedelem gyanúja is felmerül veled kapcsolatban) házkutatást is elrendelhetnek (no persze kereskedésnél még az előzetes letartóztatást is elrendelhetik, de bele se menjünk, mert jelenleg a kereskedőket életfogytig is le lehet ültetni). Fontos tudni, hogy mint gyanúsított nem vagy köteles arra, hogy az igazat mondd, sőt arra sem, hogy egyáltalán mondj akármit. Talán utóbbi a legbölcsebb magatartás, hiszen bármi, amit mondasz bizonyítékként felhasználható ellened (vagy mondjuk a barátod ellen), és ezen az sem segít, ha egy korábbi vallomást később „visszavonsz”, mert az nem olyan egyszerű. Nyilván váltakozó lelkesedéssel, de a rendőrök azért próbálnak kiszedni információkat a fogyasztókból, tehát akár sok mindent – és sokféleképp: normálisan, vagy kevésbé – kérdezhetnek: mióta fogyasztasz, kitől hányszor és kiktől vásároltál stb.. Mégis a lényeg: ha nem akarsz semmit mondani, akkor nem kényszeríthet senki. Vallomást azért is óvatosan szabad csak tenni, mert 2007. június 13. napjától ha részletesen elmondod, hogy mióta, milyen rendszerességgel és mit fogyasztottál valaha, és elég meggyőző vagy, akkor eleshetsz az eltereléstől, méghozzá elég messzire: A nyomozás végeztével döntés születik arról, hogy az adott esetben fennállnak-e az elterelés feltételei (csekély mennyiség, saját használat – emlékszünk, ugye). Ha nem – vádat emelnek. Amennyiben igen, úgy nyilatkoznod kell, hogy vállalod-e a kezelésen való részvételt, mert az elterelés „önkéntes” alapon működik – valójában persze nyilván nem önkéntesség persze az, ha nem egyezel bele, akkor megbüntetnek... Amennyiben a feltételek fennállnak és te is vállalod, úgy kötelező kapnod eljárásonként egy alkalommal legalább egy évet arra, hogy megszerezd az elterelésről adott igazolást. Egy eljárásban csak egyszer választhatod az elterelést, azonban nincs semmilyen korlátja annak, hogy akárhányszor igénybe vehesd, ha a feltételei adottak (bármennyi eljárást is indítanak ellened).
Hogy néz ki az elterelés a gyakorlatban?
Az elterelést engedélyező határozatot át kell venned. Elvileg tájékoztatást is kell kapnod arról, hogy mely szolgáltatókhoz fordulhatsz, tehát a legjobb, ha ilyenkor tájékozódsz az elismert intézmények elérhetőségéről és például letöltöd ezek listáját a minisztérium honlapján keresztül. Ha választottál, be kell jelentkezned a kezelésre. Előfordulhat, hogy tele van a választott intézmény, vagy nem nyújt az állapotodnak megfelelő szolgáltatást, ilyenkor újabb után kell nézni. Sokáig nem lehet halogatni a döntést, mert egy év alatt fél évet folyamatosan kell elterelésre járni.
Maga a kezelés három formában zajlik attól függően, hogy függőnek, rendszeres használónak vagy csupán alkalmi fogyasztónak minősülsz. Ha még nem vizsgált meg függőség szempontjából igazságügyi szakértő, akkor az adott kezelőhelyen egy ún. előzetes állapotfelmérés során fogják státuszodat meghatározni, és eszerint fognak beosztani. A függők ún. „kábítószer-függőséget gyógyító kezelés”-ben, a rendszeres használók „kábítószer-használatot kezelő más ellátás”-ban, míg a kocadrogosok „megelőző-felvilágosító szolgáltatás”-ban részesülnek. A kezelés kéthetente átlagosan – és minimum – két óra elfoglaltsággal jár. Fontos, hogy a részvételnek folyamatosnak kell lenni! 30 (harminc) napnál hosszabb kihagyás a hat hónap megszakadásával jár, és kezdheted az egészet elölről, kivéve, ha valamely elháríthatatlan ok folytán (pl. baleseted volt) nem tudtál megjelenni. Utóbbi esetben a folyamatosság nem szakad meg, de a 30 napon túli időtartam a 6 hónapba nem számít bele. A hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltató igazolást köteles kiállítani a részedre, amit be kell mutatnod a hatóságoknak. Ezután átadják az eljárást megszüntető határozatot. Mivel ez egy kényszerkezeléses procedúra és nem önkéntes, továbbá mert nagyrészt kiképzésre legkevésbé sem szoruló, peches fű-marihuána fogyasztó, és hasonlóan mázlista partizó üli végig, a hatékonysága nem túl fényes, mégis évről évre elég sok adóba kerül.
Ha valakit újból elkapnak – esetleg pont az alatt az időszak alatt, amíg elterelésre jár – akkor újra megnyílik számára az elterelés útja. Tehát nem lehet valakit kizárni ebből a lehetőségből pusztán azért, mert nem először bukik le droghasználat miatt, ugyanakkor az elterelés sem jelent „engedélyt” a droghasználatra: ilyenkor újra el kell végezni a legalább hat hónapos kezelést vagy felvilágosító tanfolyamot, melyet később kell elkezdeni, mint az alapul szolgáló büntetőeljárás kezdő napja.
- Egy elterelés története 2007-ben az elterelt személy naplója.
Mi a helyzet azzal a kezeléssel, amit az eljárás elején, de határozat nélkül kezdtem el?
A Btk. úgy szól, hogy az igazolást legkésőbb az elsőfokú bírósági ítélet meghozataláig kell megszerezni és bemutatni. Az a helyes jogértelmezés, ha ezt korábban is elfogadták – lényeg, hogy azután kell elkezdeni a kezelést, hogy megindult a büntetőeljárás, és onnan lehet benyújtani, hogy a vállalt elterelésre az (automatikus) engedélyt megadó határozatot át nem adják.
2007. július - Nargile a) Ha elterelést csinálsz, semmiképpen ne add le az igazolást az ügyészségnek, hanem várd meg, amíg a bíróság elé kerül az ügyed! Az ügyészség fel fog szólítani levelekben, hogy nyújtsd be az igazolást arról, hogy befejezted a 6 hónapos elterelést, de te várd meg, amíg a bíróságtól kapsz egy levelet, és csak ezután a bíróságnak nyújtsd be az igazolást. Miért? Azért, mert ha az ügyészségi szakban adod be az igazolást, akkor ki kell fizetned a bűnügyi költséget, ami akár 100-200 ezer forint is lehet. A bírósági szakban a bűnügyi költséget nem kell kifizetni. Hülye szabályozás? Hát az, reméljük hamarosan ez is megváltozik...
b) A Legfelsőbb Bíróság legújabb határozata értelmében az ügyésznek és a bírónak össze kell adnia az összes drogmennyiséget, amelyről tudomása van, hogy te valaha birtokoltad, és azalapján kell ellened eljárást indítania. Magyarul: ha bevisznek a zsaruk, és te ott szépen bevallod, hogy 10 éve minden nap 1 g speed-et toltál, akkor ezt a mennyiséget szépen összeadogatják, és jelentős mennyiségű kábítószer tartása miatt indítanak ellened eljárást. Ez azt jelenti, hogy nem választhatod az elterelést, és akár még dutyiba is kerülhetsz. Szóval mindenkinek azt tanácsolnám, hogy NE vallja be, hogy mennyi drogot fogyasztott, milyen gyakran stb., csak annyit valljon be, amennyit egyébként is megtaláltak nála!!!!
Bemutattam az igazolást, elfogadták, túl vagyok a dolgon. Most akkor van „priuszom”?
A hat hónapos kezelés teljesítése jogi szaknyelven egy büntethetőséget megszüntető okot eredményez, ennek eredménye, hogy az igazolás bemutatását követően az eljárást megszüntetik veled szemben. A megszüntetett eljárás lényegében olyan, mintha nem is lett volna, ezt fejezi ki az is, hogy ilyenkor a bíróság – amennyiben a megszüntetésre a bírói szakban kerül sor – „végzést” és nem „ítéletet” hoz. „Priuszod” tehát nem lesz. Azaz nem fogsz szerepelni a büntetett előéletűek listáján – ezt lehet ugyanis az erkölcsi bizonyítványban lekérdezni. Más kérdés, hogy a megszüntetett eljárás tényét három évig tárolják a bűnügyi nyilvántartásban, amit csak a bíróságok, rendőrségek és az ügyészségek ismerhetnek meg. A három év leteltével ezt az adatot törölni kell, ha elmulasztják, akkor a törlést te is kérheted, akár pert is indíthatsz ezért.
Jó tudni
http://drogriporter.hu/ 2007, március 21
Melyek a tiltott kábítószerek?
Drognak azokat az anyagokat nevezzük, melyek meg tudják változtatni a tudatállapotot. A legális drogok kereskedelme és fogyasztása – kisebb-nagyobb korlátozásoktól eltekintve – nem tilos, közismert legális drog az alkohol, a cigaretta vagy a kávé. Az állam által illegálisnak megjelölt drogok (jogi fogalmukat használva: a kábítószerek) használata és forgalmazása azonban bűncselekmény. A leggyakrabban használt tiltott drogok a marihuána és a hasis, a speed, az extasy, a kristály-metadon, a heroin, a kokain és az LSD.
Milyen magatartásokat tilt a Büntető törvénykönyv?
- A kábítószer-fogyasztás Magyarországon bűncselekmény. Bár a „fogyasztás” kifejezés 2003. március 1-től kikerült a törvényből, a droghasználat továbbra is büntetendő, mert a megszerzés és a tartás változatlanul bűncselekmény maradt. Lehetetlen ugyanis anélkül drogot fogyasztani, hogy azt előtte ne szerezze meg, vagy ne tartsa magánál az ember.
- Gyakorlatilag az illegális drogokkal kapcsolatos minden magatartás büntetendő. A megszerzésen és a tartáson kívül tilos a drogok előállítása, termesztése, kínálása, átadása, és az azokkal való kereskedés. A kínálást akár egy egyszerű kérdéssel, az átadást pedig már egy adag drog ingyenes továbbadásával is meg lehet valósítani. Ha valaki több embernek is ad drogot, akkor az forgalomba hozatalnak számít, ha pedig rendszeresen árusítja, akkor kereskedésért fogják felelősségre vonni.
- Fontos tudni, hogy bizonyos eseteket szigorúbban büntetnek. Ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvetlen közelében történik, a büntetési tétel jóval magasabb, mint ha máshol követik el a bűncselekményt. Védett helyszínnek számítanak az óvodák, általános– és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak, stb.
- Az is szigorúbban büntetendő, amikor egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fiatalnak.
- A törvény különbséget tesz a nem függő-, és a kábítószer-függő fogyasztók között, az utóbbiak általában enyhébb büntetésekre számíthatnak. A büntetőeljárásban igazságügyi orvosszakértői vizsgálat alapján dől el, hogy ki melyik kategóriába tartozik.
Számít-e egy konkrét ügyben a drog mennyisége?
A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségű anyagot találtak a gyanúsítottnál, vagy milyen mennyiségű kábítószerrel visszaélést látott bizonyítottnak a bíróság. Három mennyiségi kategória van: csekély mennyiség, jelentős mennyiség, és a kettő közötti ún. alapeseti mennyiség. Marihuána termesztés esetében, ha kender növényt találnak, akkor hatóanyag-tartalomtól, ivartól és mérettől függetlenül max. 5 db növény számít csekély mennyiségnek. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosánál több kábítószer.
Mi az az elterelés?
A törvény szerint, ha valaki csak kisebb súlyú, fogyasztói típusú drogos bűncselekményt követ el és részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos „drog-kezelésen”, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik elterelésnek). A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják, de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni. Az elterelést kábítószer-függők esetében drogfüggőséget gyógyító kezelésen, alkalmi droghasználók esetében kábítószer-használatot kezelő egyéb ellátáson, vagy felvilágosító-megelőző szolgáltatáson való részvétellel kell teljesíteni.
Elterelésre elsősorban akkor van lehetőség, ha valaki ellen személyes használatra szolgáló csekély mennyiségű drog megszerzése vagy tartása, termesztése miatt indul eljárás. Egészen 2004. december 13-ig az a 21. évét meg nem haladott személy, aki közös drogozásnál kínált vagy adott át 18 éven alulinak kábítószert, szintén választathatta az elterelést, még akkor is, ha ún. védett helyszínen került erre sor. Az Alkotmánybíróság azonban eltörölte ezt a paragrafust, akárcsak a "közös fogyasztást" végrehajtó személyek elterelhetőségét. Amennyiben az elterelés feltételei adottak (tehát a bűncselekmény olyan, hogy lehet elterelést alkalmazni, és az elkövető is vállalja a kezelést vagy a felvilágosító-megelőző tanfolyam elvégzését), úgy az elterelés lehetőségéről egy alkalommal a tájékoztatást kell nyújtani. Ha az elterelést vállalják, úgy attól függően kell intézkedni: a rendőrségnek fel kell függeszteni a büntetőeljárást, vagy ha ezt nem tette meg, akkor az ügyészségnek el kell halasztania a vádemelést (ha mindkettő elmulasztja, úgy az elterelés lehetőségét a bíróság is felajánlhatja, s pótolhatja az eljárás felfüggesztését is). Erre egy eljárásban csak egyszer kerülhet sor és egy év időtartamra. Ez alatt az idő alatt kell a gyanúsítottnak igazolnia a hat hónapos folyamatos kezelésen való részvételt – ha az egy év alatt az igazolást benyújtják, úgy a büntető eljárást meg kell szüntetni. Ha ezt valaki elfelejtette, vádat emelnek ellene, de még az elsőfokú ítélet meghozataláig csatolhatja az okiratot. Tehát ha valakit elkap a rendőrség, akkor a biztonság kedvvért célszerű a kezelést minél hamarabb elkezdenie, nem kell feltétlenül megvárni a hivatalos határozatot, illetve ha kicsúszik a határidőből fontos, hogy a tárgyalásra már legyen igazolása.
Arról, hogy az elterelést hol kell elvégezni, illetve milyen intézményben lehet részt venni az elterelést megelőző állapotfelmérésen (azon a vizsgálaton, mely eldönti, hogy milyen típusú kezelésre kell mennie a gyanúsítottnak), az a hatóság köteles tájékoztatást adni, amely döntött az elterelés lehetőségéről (ügyészség vagy bíróság). Az állapotfelmérést végző, és az elterelő kezelést nyújtó intézmények listáját negyedévente az illetékes minisztériumok (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium) is közzéteszik hivatalos lapjaikban.
Ha a gyanúsított nem vállalja az elterelő kezelést, vagy vállalta, de nem tudja okirattal igazolni a hat hónap folyamatos teljesítését az elsőfokú ítélet meghozataláig, akkor a vádemelés után a bíróság vagy valamilyen intézkedést fog alkalmazni (általában fiatalkorúaknál: megrovás vagy próbára bocsátás) vagy büntetést szabnak ki (tipikusan pénzbüntetés, vagy felfüggesztett vagy 2007. júniusa óta akár letöltendő szabadságvesztés). Azt nagyon fontos tudni, hogy abban az esetben, ha valaki őszintén elmondja, hogy mennyi ideje, milyen rendszerességgel és milyen kábítószereket fogyasztott, árt magának: 2007. júniusa óta a mennyiségeket akár elmondás alapján összegezni kell.
Ha a valaha elfogyasztott kábítószer tiszta hatóanyagtartalma az említett csekély mennyiséget meghaladja (függők esetén még az alapeseti mennyiséget is elérhetik), akkor nem lehet az elterelést választani, sőt akár 5 (függők esetén 3) év börtön is kiszabható. Így aztán nem tanácsoljuk senkinek, hogy ne csak annyi fogyasztást ismerjen el, amennyit muszáj, vagy ne nyilatkozzon egyáltalán a fogyasztására, csak orvosszakértőnek.
Milyen büntetésekkel fenyeget a törvény?
Csekély mennyiséget megszerez, tart, előállít, termeszt, behoz, kivisz, átvisz: 2 évig terjedő szabadságvesztés (de elterelhető)
Csekély mennyiséget kínál, átad: 2 évig terjedő szabadságvesztés
Védett intézményben és annak közvetlen környezetében kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szab. vesztés (csekély mennyiség esetén: 5 évig terjedő)
Jelentős mennyiséget előállít, termeszt, megszerez, tart, országba behoz, innen kivisz vagy országon átvisz: 5-10 évi terjedő szabadságvesztés
Jelentős mennyiséget kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-15 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés
18. évét betöltött 18. alattinak átad, kínál, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szabadságvesztés (csekély mennyiség. esetén: 5 évig terjedő szabadságvesztés)
A Büntető Törvénykönyv csak súlyos, elsősorban államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés (Btk.150.§), vagy ehhez hasonló pl. az emberrablás, terrorcselekmény stb. Más bűncselekmények esetében nincs feljelentési kötelezettség, a hatóság értesítését az állampolgár belátására bízzák.
Ha valaki nem tesz feljelentést, az természetesen nem minősül bűnpártolásnak sem. És a teljesség kedvéért azt is tudni kell, hogy abban az esetben, ha valaki mást hamisan bűncselekmény elkövetésével vádol, úgy ő maga követ el bűncselekményt. Az iskolában dolgozó iskolaorvosra, védőnőre még szigorúbb szabály vonatkozik: őket más egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan (mentős, orvos, stb.) köti az orvosi titoktartás, így feljelentést/bejelentést nem tehetnek. A közoktatási törvény 2003-mas módosítása értelmében a pedagógusoknak általában titoktartási kötelezettségük van a tudomásukra jutott diák-drogozással kapcsolatosan. Fontos tudni, hogy a rendőrség nem tehet különbséget „feljelentés” és „bejelentés”, vagy „segítségkérés” között. Ha valaki droggal kapcsolatban értesíti a rendőrséget, számíthat rá, hogy a büntetőeljárás meg fog indulni. A rendőrség ugyanis minden, a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt köteles kivizsgálni.
Mit tehet a rendőr?
A rendőrnek joga van bárkit igazoltatni, bűncselekmény elkövetése, vagy szabálysértés gyanúja esetén ruházatát, csomagját, autóját átvizsgálni. Ha drogot, vagy akár csak egy használt pipát vagy fecskendőt találnak valakinél, akkor előállíthatják, házkutatást is tarthatnak, és büntetőeljárást indítanak ellene. A gyanúsított köteles szakértői vizsgálatnak alávetni magát, ez vizelet- és/vagy vérvizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végezhetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet kikényszeríteni.) Az alkalomszerűen használt anyag gyorsabban kiürül a szervezetből, a rendszeres drogozás tovább hagy nyomot.
Az amfetamin-származékok 2-5 napig kimutathatóak, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy-két hétig is árulkodik, rendszeres használat esetén tovább is, sőt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben.
A nagy mennyiségű folyadékfogyasztás gyorsítja a drogok kiürülését.
Drogteszttel kapcsolatos infók, drogok kimutathatósága, tippek, trükkök
A jogszerűtlen intézkedés ellen az érintett – így a tanú is – 8 napon belül írásban panasszal élhet, vagy panaszát a rendőrségen jegyzőkönyvbe mondhatja.
Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni. Tanúként mindenkinek igazat kell mondania, de nem köteles felelni az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhető vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot. Gyakori eset, hogy a rendőrség tanúként állít elő embereket a rendőrségre, és ott a vizeletminta adására „kötelező” jelleggel kerül sor. Azonban az ilyen mintaadást is „önkéntesnek” tekintik, ha valaki nem tiltakozik az eljárás ellen. Jó tudni, hogy a tanúknak is joguk van ügyvédet felkérni, aki a tanúkihallgatáson jelen lehet.
Ha valaki járművet vezet, akkor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendőrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni.
Honnan lehet tudni, hogy valaki rendőr?
A rendőrt elsősorban egyenruhájáról és szolgálati jelvényéről lehet felismerni. Ha nincs egyenruhában, akkor mielőtt intézkedik, meg kell mondania, hogy rendőr, és fel kell mutatnia a szolgálati igazolványát. De ha pl. éppen tettenér valakit bűncselekmény elkövetése közben, vagy egy bankrablót üldöz, az igazolványát csak utólag kell megmutatnia. A rendőr az intézkedés befejezése után kérésedre köteles megmondani nevét, szolgálati jelvényének számát és szolgálati helyét is.
Mit tehetsz, ha elkaptak?
A rendőrség köteles mindenkivel közölni, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja. A gyanúsítás ellen panasszal lehet élni, amit a kihallgatáson kell jegyzőkönyvbe mondani.
Nagyon fontos tudni, hogy egy 2007-es Legfelsőbb Bírósági döntés nyomán az egyszerű fogyasztásos ügyekben is össze kell adni azokat a drogmennyiségeket, melyeket az elkövető az élete során valaha is megszerzett – vagyis amennyit bevall belőle. Ha tehát valakit elkapnak az utcán egy gramm fűvel, és ő a rendőrségen bevallja, hogy 5 éve használ kannabiszt, és minden héten elszív egy grammot, akkor jó eséllyel 5 x 52 x 1 gramm megszerzésével (azaz nem csak a nála lévő egy grammal, hanem az általa 5 év alatt megszerzett 250 grammal) fogják őt megvádolni – ez pedig már meghaladhatja a csekély mennyiséget (a fűtől eltérő drog esetében pedig biztos, hogy meg fogja). Éppen ezért igaz az, hogy a saját drogfogyasztásról való vallomástételnél az jár jól, aki hallgat – ez természetesen minden gyanúsítottnak jogában áll.
Minden gyanúsítottnak joga van hallgatni. Meg lehet tagadni a vallomástételt teljes egészében, vagy az egyes kérdésekre való válaszadást. Ha valaki gyanúsított, nincs igazmondási kötelezettsége, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Minden, amit mond, felhasználható ellene, még ha vissza is vonja. Ha őrizetbe veszik, megjelölheti, kit szeretne értesíteni. A rendőrségi kihallgatáson kötelező a megjelenés, és ez vonatkozik az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra is. Ha valaki több alkalommal nem jelenik meg a kihallgatáson, vagy a bírósági tárgyaláson, és távolmaradását nem tudja pl. betegséggel igazolni, akkor többnyire elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene, és körözni kezdik.
Minden büntetőügyben, az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsítottnak joga van az ügyvédi védelemhez. Ez jelenthet saját meghatalmazott ügyvédet, vagy szükség esetén az állam által biztosított kirendelt védőt.
Mi vonatkozik a fiatalkorúakra?
A magyar büntetőjog szerint 14 éves kor alatt senki sem büntethető, a jog a 14 és 18 év közöttieket fiatalkorúaknak nevezi. A fiatalkorúakra főszabály szerint ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a felnőtt korúakra. Van azonban néhány többletgarancia, mely az eljárás során védelmüket szolgálja.
A fiatalkorúak rendőrségi kihallgatásáról törvényes képviselőjüket (ez legtöbbször szüleiket jelenti) is értesíteni kell, neki is joga van a kihallgatáson részt venni. Ezen kívül a fiatalkorúak elleni eljárásban kötelező az ügyvédi védelem, meghatalmazott védő hiányában a hatóság kirendelt védőt biztosít. Bírósági tárgyalás fiatalkorú esetében nem lehetséges ügyvéd nélkül. Ezzel szemben a rendőri szakaszban a gyanúsított ügyvédjét csak értesíteni kötelező, s ha az nem jelenik meg a kihallgatáson, és a gyanúsított sem ragaszkodik a jelenlétéhez, akkor védő nélkül is kihallgatható. Ha azonban a gyanúsított ragaszkodik ügyvédje jelenlétéhez, akkor ezt a rendőrség köteles figyelembe venni.
A fiatalkorúak elleni eljárásban a rendőrségnek ki kell hallgatnia a gyanúsított gondozóját tanúként, de csak a gyermek neveltetésére vonatkozó kérdésekre kötelező válaszolni, az üggyel kapcsolatban nem. A törvény előírja környezettanulmány beszerzését is a gyanúsított fiatalkorú otthoni életkörülményeiről. Ha a gyanúsított valamilyen oktatási intézményben tanul, és még nem múlt el 18 éves, iskolai jellemzést is be kell szerezni az iskolában tanúsított magatartásáról, tanulmányi eredményeiről, társaihoz és a közösséghez való hozzáállásáról.
Ha az ügy tárgya ezt indokolja, és a nyomozóhatóság (rendőrség) vezetője hozzájárul, akkor a fiatalkorú kihallgatásán pedagógus nevelője is jelen lehet. Ez a lehetőség elsősorban akkor jöhet számításba, ha a törvényes képviselő nem él a jelenlét jogával a kihallgatáson.
Hollandiában legálisan szívhatok?
Magyar állampolgárként mindenhol vonatkoznak rád a magyar törvények is. Ezért nem jó ötlet azt mondani egy vizelet teszten hogy "...de én Hollandiában szívtam vagy 200 grammot és még biztos azt mutatta ki a teszt", mert ez ugyanúgy illegális tett mintha itthon, Magyarországon történt volna.
Egy rendőrségi kiadvány igazoltatással kapcsolatban: http://daath.hu/incoming/Igazoltatasi_kezikonyv.pdf
További jogi felvilágosításért fordulhatsz az:
Ingyenes jogsegélyszolgálathoz a TASZ jóvoltából
Hatályos Drogtörvény
Jelenleg hatályos BTK-ban foglaltak szerint:
"
Visszaélés kábítószerrel
282. §
(1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
- a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával,
- b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel
követik el.
(3) Aki
- a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el,
- b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
- a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig,
- b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztés.
282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
- a) bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával,
- b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
- c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Aki
- a) az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig,
- b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
- a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig,
- b) a (2) bekezdés esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés.
282/B. §
(1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés,
- a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
- b) ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
- c) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
- a) a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel,
- b) a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, illetve hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(7) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
- a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig,
- b) a (2) bekezdés, illetve a (3) bekezdés b) pontja esetén bűntett miatt öt évig
terjedő szabadságvesztés.
282/C. §
(1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(5) Ha a bűncselekményt a kábítószerfüggő személy csekély mennyiségre követi el, a büntetés vétség miatt
- a) az (1) vagy a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés,
- b) a (3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
283. §
(1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt,
- a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek. a) pont],
- b)-d)
- e) az a kábítószerfüggő személy, aki
- 1. jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont],
- 2.
- f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben - kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követ el,
feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, :::kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző :::- felvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2)
Visszaélés kábítószer-prekurzorral
283/A. §
(1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott engedély nélkül vagy engedély kereteit túllépve kábítószer-prekurzort tart, forgalomba hoz, az Európai Közösség vámterületére behoz, onnan kivisz, vagy kábítószer-prekurzorral közvetítő tevékenységet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő kábítószer-prekurzort a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását. "
Bővebben: Az Egyesült Nemzetek 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye
