Tápelemek
A Egy kalap alatt wikiből
|
Félrediagnosztizálás
Előfordul, hogy egy táphiánynak betudott tünetegyüttes hátterében más problémák állnak.
Ezért fontos, hogy mielőtt táphiányra vagy túltápra kezdenénk gyanakodni vegyük sorra a problémát okozható negatív körülményeket!
Ilyen például a túl magas hőmérséklet, rovarok, fertőzések, nem megfelelő pH.
6.5-es ph értéknél előfordulhat elsősorban kálciumhiány, másodsorban viszont(közvetetten) gyökérégés és akár penész is megjelenhet a leveleken.
7-es pH körüli érték viszont vashiányt okozhat, amitől a levelek elkezdenek sárgulni.
A minél hamarabbi felismerése a pontos problémának elengedhetetlen, hiszen így biztosítjuk a növény megfelelő fejlődését. Vagyis inkább a megfelelő, úgynevezett optimális körülményeket a fejlődéséhez!
Ugyanakkor egyes hiánytünetek a virágzás idején elfogadottak, hiszen ekkor már mindenét felhasználja a növény, hogy a csírázáshoz és sziklevelek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat(és bölcseletet) átadja utódainak.
Ne keverjük össze a táphiányt a rovarok, fertőzések és környezeti negatív hatásokkal!
Ezért először a külső hatásokat kell figyelembe venni!
Mint például: hőmérséklet, fény, termesztőközeg, páratartalom, szellőzés.
Nagyon ritka a frissen átültetett növényeknél a táphiány(főleg a mikroelemeké).
Hogy elkerüljük a tápproblémákat figyeljünk oda a földkeverék frissességére, a tiszta vízre és a teljes tápanyagtartalomra. Továbbá a pH és EC értékekre is és legalább minden 4. héten mossuk át a talajt egy enyhén tápos vízzel.
Ventiláció
Mivel a növények a fotoszintézis során a levegő egyes összetevőit használják fel(főként szén-dioxid és oxigén), hogy energiához és építőelemekhez jussanak, ezért nem elhanyagolható a levegő cseréje és annak keringetése sem. Továbbá a kártevők sem szeretnek korcsolyázni a leveleken.
Megfulladnak a levelek és nem képesek ellátni a feladatukat, lassú növekedést okoz, ugyanakkor kevés vizet és tápanyagot vesz fel.
-További szolid szén-dioxid adagolásával serkenthetjük növényeink fejlődését, és a hozam növekedését is. A profik palackos co2 hegesztő gázt használnak reduktorral szenzorokkal vezérelve, a hobbi termesztők erjedő cukros vizet, szódavizet, kellő óvatossággal gyertyát, olajmécsest petróleum lámpát, borszeszégőt vagy használhatnak mészkőre csepegtetett híg savakból (pl: ecetsavból) fölszabaduló szén-dioxidot "trágyázásképp".
Fényhiány
Kevés tápanyagot vesz fel, lassan fotoszintetizál, avagy fejlődik (ezért halványzöld színű lesz a levele), megnyúlnak a szárak és így vékonnyá válnak.
Páratartalom
Magas páratartalomnál kevesebb vizet használ fel és még kevesebb tápanyagot. Lassan nő, mivel a sztómák nem tudnak kinyílni és így növelni a vízáramlását és természetesen ezáltal a tápanyagok áramlását sem. Így lassú növekedést okoz.
Az alacsony páratartalom stresszeli a növényt, mivel a szokásostól eltérően a növénynek rengeteg vizet kell felvennie és elpárologtatnia. Ami szintén lassú növekedést okoz.
Hőmérséklet
 |  | 
| 
|
Jobb esetben csak a növény föld feletti részét érinti a magas hőmérséklet. De amennyiben a talajt is lásd lejjebb (Forró termesztőközeg).
A kenderlevelek akár 43°C-osak is lehetnek, hiszen elraktározzák a lámpa/Nap hőjét, illetve a környezetét.
Ilyen magas hőmérsékletnél a levelek elszakadnak. Az előállított fehérjék lebomlanak és elérhetetlenné válnak a növény számára.
Ugyanakkor a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan nő a párologtatás intenzitása, viszont erre a védekezésre energiájának 70%-át használja fel a növény.
Mind a magas, mind az alacsony hőmérséklet is lassítja a növekedést.
A nagy hőingás (8-10°C) szintén lassítja a növekedést, továbbá az anyagcserét is.
Permetezés
Túl tömény oldat, vagy a melegben történő permetezés megégeti a leveleket.
Ózon
Klorotikus foltokat okoz a leveleken, ugyanakkor a szmog/ipari légszennyezés velejárója.
0,1ppm-nek kitéve 8órán keresztül még nem káros, de magasabb értéknél, vagy hosszabb időn keresztül már káros mind emberre, mind növényre vagy állatra.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint a 0,01ppm-es érték semmilyen káros hatással nincs 10 órás érintkezés mellett!!!
Először magnéziumhiányhoz hasonló, majd megnagyobbodnak a foltok és sötét színűvé válik.
Túlöntözés
A túl sok víz kiszorítja a talajból a levegőt és kimossa a tápanyagok egy részét, így megfosztja a gyökeret tőle, ami lassítja vagy épp gátolja a tápfelvételt. Csökken a növény ellenállóképessége és elrothadhat a gyökér.
Alulöntözés
A száraz talaj nagyon lelassítja a tápanyagok szállítását. Táphiányt, betegséget és a gyökerek elhalását okozza.
Égés
Fogékonnyá válik a fertőzésekre és kártevőkre egy túl közeli lámpa, vagy túl perzselő Nap miatt.
 |  |  |
Légszennyezettség
Ezt a problémát nehezebb megoldani. Vegyük figyelembe, hogy a helyiség falaiban felhasznált anyagokból párologhatnak az oda nem illő vegyszerek, anyagok. A fal is lélegzik :) És lassíthatja a növekedést.
Ugyanakkor a szabadtéri levegő sem a legegészségesebb, tehát ezek is okozhatnak lassú növekedést vagy akár deformáltságot is.
Nem elhanyagolható, hogy az ilyen területen lévő növény fogyasztása nem ajánlott!
Forró termesztőközeg
32°C feletti hőmérsékletnél már károsodnak a gyökerek. Gyakran a kint használt cserép felmelegedhet 38°C-ra vagy többre is.
Így kisebb felületen képes felvenni a tápanyagokat és a vizet. Ezért lassul a növekedése. Extrémebb esetben pedig elhal a növény!
Fény és gyökér
Ha a gyökérzet fényt is kap, akkor zöld színűvé válik, ami lényegesen lassítja az eredeti feladatának ellátásában, így lassabban növekszik, hamarabb ég meg, nehezebben viseli a meleget, pH érték apró változására jobban reagál.
Tehát a gyökereknek sötétre van szükségük!
Ellátási problémák
Mielőtt valaminek a hiányára gondolnánk, ajánlatos megnézni a termesztőközeg pH értékét. Ugyanis a talajban mindig található tápanyag, csak legtöbbször kötött állapotban. Ezt a kötődést az itt élő mikroorganizmusok hivatottak fellazítani és ezáltal felvehetővé tenni a növények számára. Ebben segít a víz, ami feloldja.
Ugyanakkor fontos a víz vagy talaj EC-je is.
Legjobb pH értéke a talajnak 6.8, mivel minden elem számára ez a legkedvezőbb érték a felvételhez anélkül, hogy bármelyik is megkötődne. Hidróhoz 5.8 a legmegfelelőbb. Kerüljük továbbá a hideg termesztőközeget, mivel így a növénynek nehezebb felvenni a tápanyagokat.
Az első jelek egyike, ha pH problémája van egy növénynek, hogy a levelei csavarodnak, barna, sárgás vagy vöröses foltosak. Gyakran nem jelenik meg az összes szín, hanem csak vöröses barna és sárgás barna foltok jelennek meg bárhol a növényen. Főként a nagy levelekkel kezdődik és a kicsik felé halad. Ekkor ellenőrizni kell a termesztőközeg és a víz pH értékét a tápoldat hozzáadása előtt és után is. Ugyanis a tápok csökkenthetik illetve növelhetik a locsolóvíz és a föld pH-ját. Miután megjelentek a foltok, hamarosan kötötté válnak egyes tápelemek. Ezért a hiánytünetek megjelenésnél addig semmilyen tápot ne adjunk amíg a pH értéket nem fixáltatjuk.
Hiába adunk a hiánytünetnek megfelelően tápot a növénynek, nem képes felvenni, ugyanis a földbe épülését okozzuk ezáltal a tápozással. Ekkor viszont toxikussá válik a növény számára és a felhalmozódása miatt más tápanyag felvételét gátoltatjuk meg. Ahhoz hogy megoldjuk a problémát, először fixálni kell a pH-t és ha a föld még mindig szegény tápanyagban akkor tápozhatunk csak. Egy digitális pH mérő használata a legjobb erre. De használhatunk helyette pH papírt is. Azonban sose vegyünk talajmérőt, mivel ezek a legolcsóbb vackok és nem pontos a mérésük sem.
A problémák többségét maga a föld okozza, vagyis annak valamelyik összetevője, mint például a moha, ami erősen savas vagy a víz amit használunk. A nem megfelelő pH értékű víz használata is problémákhoz vezethet. A pH-t nagyon óvatosan kell megváltoztatni, legjobb, ha egy héten át fokozatosan változtatjuk, mivel a túl gyors váltás stresszelheti a növényt. Ha nem tudunk pH mérőt szerezni és van dolomitunk, jobb ha ezt hozzákeverjük a földhöz, mintha csak a locsolóvíznél adnánk. Valójában a dolomit nem stabilizálja a pH-t mint azt sokan gondolják. A kémhatás és mikroanyagok összekapcsolódnak. Ne használjunk belőle túl sokat, hogy csökkentsük a pH-t, mert könnyen eljuthatunk oda, hogy felvehetetlenné teszi a mikroelemeket.
A vasat, a mangánt, a cinket és néha a rezet is befolyásolja a kémhatás. Ha túl sok dolomitot adunk hozzá, akkor megnehezíthetjük a pH korrigálását. Bármikor adhatunk hozzá még dolomitot, de ha túl sokat adunk hozzá, akkor később már nem szedhetjük ki a földből. Megfelelő nedvesség mellett azonnal megkezdi a munkáját és a kémhatást néhány hónapig megváltoztatja. Akár egy évig is kifejtheti hatását. Ha a föld kémhatása növekedni kezd, azonnal reakcióba lép vele a dolomit, csökkentve a pH-t.
 |  |  |  |
PH pufferek
Talaj
pH csökkentők: fűrészpor, komposztált levelek, faszilánk, levélhumusz, citromlé, ecet és tőzeg.
pH növelők: mész, keményfa(pl:. dió, bükk, platán, akác) hamuja, morzsolt/zúzott márvány vagy osztriga, kálium-hidroxid.
Hidró
pH csökkentők : foszforsav virágzás alatt és salétromsav vegetatív alatt. Valamint citromlé és ecet, de ez inkább földhöz ajánlott, tehát hidróhoz nem!)
pH növelők: mész, kálium-hidroxid, kálium-szilikát.
Újrahasznosuló vagy sem?
A tápelemeket több szempont alapján rendezhetjük csoportba. Egyik ilyen fontos szempont, hogy újrahasznosuló-e vagy sem(mobilis-e vagy sem).
Érdemi különbség abban mutatkozik, hogy amennyiben újrahasznosuló, akkor a hiánytünetek mindig az idősebb leveleken kezdődnek. Hisz mivel a növény fejlődéséhez szükség van bizonyos elemekre, és ez a talajból "elfogyott"/perpillanat nem vehető fel, így a növény a régebbi levelekbe került elemet mozgósítja, hiszen mindenféle képpen szüksége van rá. Így elkerül a növény első levélpáraiból az újakba, miközben az elhagyott leveleken megjelenik a hiánytünete. Minél többre van szüksége annál jobban fokozódnak a hiánytünetek.
Amennyiben nem újrahasznosuló, tehát már beépítette a növény és onnan nem tudja elmozdítani, akkor az új/friss hajtásokon jelentkeznek a hiánytünetek. És fokozódik, amíg nem tudja felvenni a talajból. Legrosszabb esetben a hajtások elhalását okozva.
Makroelemek
Nitrogén (N)
A nitrogén szabályozza a növény fehérje átalakító képességét, hogy új protoplazmát hozzon létre belőlük a sejtekben. Az energiával feltöltött nitrogén engedi a növénynek, hogy megkösse/rögzítse a fehérjéket, hormonokat, klorofillokat, vitaminokat és enzimeket együtt. A nitrogén alapelemei az amonisavak, enzimek, nukleinsavak, klorofillok és az alkaloidák képződésének. Ez a fontos tápelem a felelős a levelek és a szár növekedéséért és ugyanígy az átlagos méretükért és életerősségükért is. Legaktívabb a fiatal hajtásokban, rügyekben és a levelekben. Az ammónia (NH4+) a leggyorsabban felvehető formája a nitrogénnek. Óvatosnak kell lenni a használatakor, mert túladagolása megégetheti a növényünket. A nitrogén nitrát (NO3-) formájában sokkal lassabban vehető fel. Hidrokultúrás termesztésénél ezt a vegyületet használják ammóniával keverve.
Kötött állapot
4.0-5.5 között kötött.
6.0-8.0 között a legjobban felvehető.
De 7.0 felett nem ajánlott, így 6-7 között legmegfelelőbb a talaj pH értéke.
Hidrónál 4.5-5.0 között kötött. 5.5-8.0 között vehető fel a legjobban, de 6.5 feletti érték nem ajánlott. Így 5.0-7.0 között a legmegfelelőbb.
Hiánya
Hiánya lassú növekedést okoz. Az alsóbb, tehát öregebb levelek nem képesek klorofillt előállítani, így sárgulásnak indul az erek között, miközben az erek zöldek maradnak. A sárgulás a teljes levélen történik, majd elszáradva lehull. A szár és a levelek fonákja vöröses-lilává válhatnak, de ez jelenthet foszfor hiányt is. A nitrogén egy nagyon mobilis elem, ezért gyorsan terjed a növényben. Rendszeresen kell adagolni, hogy fenntarthassuk a gyors növekedést. A virágzás befejezéséhez közeledve normális a jelentkező hiány, hiszen ilyenkor a növény felhasználja a tárolt tápelemeket. Ebben az esetben már ne használjunk tápot.
Kezelése
Kezelhetjük nitrogén táppal, vagy egy teljes N-P-K műtrágyával. Az eredményét 4-5 napig láthatjuk. Gyorsan ható természetes forrásai a tengeri madarak ürüléke (guano), hal emulzió, szárított vér, denevér guano, csont emulzió. Esetleg biotrágya(hülye név a sima trágyára).
Túladagolása
A túladagolása könnyen okozhat más problémára utaló jeleket, mint például fiatal levelek rövidülése, deformáltsága és hajlamosabb megbetegedni rovaroktól és gombáktól. A szárak elgyengülnek és könnyen eltörhetnek. A tápanyagszállítás leáll és a vízszállítás akadályozódik. Néhány esetben a levelek barnás-vöröses színűvé válnak és lehullanak. Ugyanakkor a növény szövetei szivacsossá és puhává válnak, ezért könnyen megdőlhetnek.
A gyökerek fejlődése lelassul és elsötétülnek, majd elrothadnak. A virágok kisebbek és ritkábbak. Az ammónia mérgezése főleg savas talajokon fordul elő, amíg a nitrát mérgezése lúgos talajokon fordul elő.
Kezelése
Flöss egy nagyon enyhe, teljes műtrágyával. Egyes esetekben több víz kell, hogy az összes felhalmozódott elemet kimossa a földből. Legalább háromszor annyi vízzel kell átmosni mint amennyi a föld. Nem szabad nitrogén tartalmú műtrágyát adni a következő egy hétben, hogy az összes növényben felhalmozódott nitrogén felhasználódjon. Ha túlzottan zöld marad, csökkenteni kell a nitrogén dózisát.
Megjegyzés
Fontos tudni, hogy ezek a természetes anyagok különböző pH-val rendelkeznek, így egyes savasabbá (pl. Szárított és/vagy porított vér, hal emulzió), míg mások lúgossá tehetik a talajt (pl. Csont emulzió).
Foszfor (P)
A cannabis használja fel a legtöbb foszfort kelésnél, gyökerezésnél, fiatal növényként és a virágzás alatt is.
Szükséges a fotoszintézishez és gondoskodik a növényen belüli energiaszállítás mechanizmusáról. Egyik összetevője a DNS-nek, számos enzimnek és fehérjének, hozzájárul a teljes nyomáshoz, gyantához és a magképződéshez. Legmagasabb koncentrációban a gyökércsúcsokban, hajtásokban és az erek szöveteiben található meg.
Kötött állapot
Hideg, nedves, savas vagy lúgos, összetömörödött talajnál fordul elő.
4.0-5.5 között megkötődik, ezért legjobb számára a 6.0-7.5 közötti pH érték. Azonban a 7.0-ás érték nem ajánlott.
Hidróban 5.0-6.0 között a legmegfelelőbb számára. Legjobban ugyan 4.0-5.8 között vehető fel és 6.0-8.5 között kötődik meg.
Hiánya
Visszamarad növekedésben és kisebb leveleket növeszt. Levelei kékes-zöldek vagy ilyen foltok jelennek meg esetleg merevek. A szárak, levélnyelek és a levelek főerei vöröses-lilává válnak, kezdve a levélfonákon. Megjegyzés: a szárak és erek vörösödése nem mindig történik meg. Az öregebb levélcsúcsok sötétté és lefelé kunkorodóvá válik. A komolyabban károsodott leveleken nagy lilás-fekete nekrotikus (elhalt) foltok találhatók. Ezek a levelek később bronzos-lilává (barnás-lila) válnak, elszáradnak, elfonnyadnak, eltorzulnak és lehullanak. A virágzás gyakran késik, a bugák egyformán kisebbek, a terméshozam rossz és nagyon sebezhetővé válik a rovarokkal vagy gombás fertőzéssel szemben. Foszforhiány agyagos, savas, nedves talajon fordul jobban elő. A cink is fontos szerepet játszik a foszfor normális felhasználásban. Hideg időjárásban (<10°C) a foszfor felvétel problémássá válik.
A hiány megállapítása némileg egyszerű, de gyakran téves. Legáltalánosabb, ha a táptalaj pH értéke 7 feletti, így a foszfort nem tudja felvenni a növény. A talaj savas (5.8-as pH alatt) és/vagy vas és cink felesleg van. A föld kötött (kémiailag) lesz a foszfáttal.
Kezelése
A pH érték csökkentése hidrokultúrás termesztésnél 5.5-6.2, 6-7 agyagos talajnál, 5.5-6.5 virágföldnél, hogy a foszfor felvehető legyen. Ha a föld túl savas, és felhalmozódik a vas és a cink, a foszfor elérhetetlenné válik. Ha földben termesztjük, keverjük össze olyan teljes műtrágyával, ami foszfort is tartalmaz még az ültetés előtt. Foszfor tartalmú szervetlen trágyával hidrónál. Keverjük össze szervessel(denevér guanó, gőzöltcsont??, hús) a sima foszforral vagy istállótrágyával, hogy foszfort adjunk a földhöz. Mindig használjunk tiszta szerves összetevőket, mivel ezek már felvehetők a növény számára.
Túladagolása
A túladagolás jeleihez néhány hétre van szükség, főleg ha a felhalmozódás stabil pH mellett történik. A cannabis élete során rengeteg foszfort használ fel, és sok változata toleráns a magas szinttel szemben. A felhalmozódott foszfor megakadályozza a kalcium, réz, vas, magnézium és cink állandóságát és felvételét. A túltápozás cink, vas, magnézium, kalcium és réz hiányaként jelenik meg (a cinkhiány a legáltalánosabb).
Kezelése
Flöss egy nagyon gyenge és teljes táppal. Súlyos problémáknál több vizet igényel. Legalább a termesztő közeg háromszorosával kell átmosni a talaját.
Kálium (K)
A növekedés minden stádiumában szükség van rá. A káliummal jól ellátott talajok, növelik a növény ellenállását a baktréiumokkal és a penésszel szemben. A kálium segíti a cukrok, szénhidrogének és a keményítők összekötését, ami létfontosságú a működésükhöz és a termeléshez. Továbbá fontos a sejtfal fejlődéséhez. Növeli a lombozat klorofill tartalmát és segít irányítani a sztóma nyitódást, így a növény jobban fel tudja használni a fényt és a levegőt. Létfontosságú még a szénhidrát felhalmozásához és a szállításához. Szükséges még a fehérjék előállításához, amik olajat halmoznak fel és fokozzák a cannabis ízét. Ugyanakkor erős gyökérzet növesztését eredményezi, valamint összekapcsolható az ellenálló képességgel és a vízfelvétellel. A káliumot kálium-oxidból veszi fel.
Kötött állapot
Magas pH értéknél és konyhasó felhalmozódásánál fordul elő.
4.0-5.5-nél felvehetetlen.
Legjobban 6.0-9.5 vehető fel, azonban nem ajánlott 7.0-nál nagyobb pH érték.
Hidrónál 4.0-4.5, 6.0-6.5 között felvehetetlen.
Legjobban 4.7-5.3, 6.7-8.5 között vehető fel. 6.5 felett nem ajánlott hidróban termeszteni. 5.0-6.0 között található a legmegfelelőbb pH érték.
Hiánya
A kálium hiányos növények kezdetben egészségesnek tűnnek. Fogékonyak a betegségekre. Jelei a következők: az idősebb levelek foltosak, sötét sárgák és elhalnak. A szárak gyakran gyengékké válnak és néha törékenyek. A kálium általában jelen van a talajban, de a magas sótartalom miatt kötött állapotban. Először el kell távolítani a mérgező sót a talajból, majd egy teljes NPK műtrágyát kell megtrágyázni. A káliumhiány belsőhőmérséklet emelkedést és a fehérjesejtek égését vagy lebontását okozza. A párologtatás a levelek élénél a legnagyobb, így itt égnek meg a levelek. Jelei: egészségesnek tűnő lombozat, sötétzöld színnel, a levelek leveszítik fényüket. Lehet növekednek az elágazódások, de ezek gyengék és véznák. A levélélek szürkévé majd rozsdásbarnává és felfelé kunkorodóvá válnak és elszáradnak. Az idősebb levelek sárgulása rozsdás foltokkal járnak. A levelek kunkorodnak, rothadni kezdenek és az idősebb levelek lehullanak. A virágzás késleltetett és nagyon kicsinyes.
Kezelése
Megszüntethetjük egy teljes NPK műtrágya adásával. Esetenként közvetlenül káliumot adnak a táphoz. A biotermesztők vízoldékony formában(fahamu) adják vízzel keverve. Vigyázzunk mikor fahamut adunk, mivel a pH általában 10 feletti. Használjunk pH csökkentő keveréket, hogy 6.5 körülire állítsuk az értékét a használat előtt. Levéltrágyázás nem ajánlott.
Túladagolása
Túladagolása alkalmanként előfordul és nehéz diagnosztizálni, mivel más elemek hiányával keveredik. A túlzott kálium gyengít és lelassítja a magnézium, mangán, néha cink és vas abszorpcióját. Ezek hiánytüneteinek megjelenésénél gondolhatunk káliumhiányra is.
Kezelése
A túltápozást egy nagyon gyenge és teljes műtrágyás flössel szüntethetjük meg. Komolyabb problémáknál több vízet kell használni. Legalább a cserép térfogatának háromszorosát használjuk az átmosásnál.
Magnézium (Mg)
A marihuána rengeteg magnéziumot használ fel, és hiánya általános, főleg savas talajban. Dolomit hozzáadásával a növények ültetése előtt, stabilizálhatjuk a talaj pH értékét, valamint így magnéziumot és kálciumot is adunk hozzá. Adjunk magnézium-szulfátot az öntözésekhez, hogy ezzel korrigáljuk a magnézium hiányt, és persze ha előtte nem tettünk a földjébe dolomitot. A magnézium megtalálható a klorofillmolekulákban, mint központi atom és nélkülözhetetlen a fényenergiájának abszorpciójához. Elősegíti más elemek felhasználását. Segíti az enzimeket a szénhidrát- és cukorképzésben amiket később átalakít a virágokban. Valamint semlegesíti a talajban található savakat és a növény által termelt mérgező vegyületeket.
Kötött állapot
Enyhén savas talajnál kálium, kálcium és foszfor felhalmozódásnál fordul elő.
2.0-6.4 között felvehetetlen.
Legjobban 6.5-9.1 között vehető fel.
7.0-ás pH érték felett nem ajánlott a termesztőközeget tartani.
Hidrónál 2.0-5.7 között felvehetetlen. 5.8-9.1 között a legjobban felvehető. 6.5 felett nem ajálnott hidróban termeszteni. Legmegfelelőbb a 5.0 és 6.0-ás pH érték.
Hiánya
Gyakori indoor-ban. Az alacsonyabb levelek és később a középsők sárga színű foltokat mutatnak a sötétzöld erek között. Rozsdabarna foltok jelennek meg a levélszéleken, csúcsokon és az erek között ha a hiány fokozódik. A barnás levélcsúcsok gyakran felfelé kunkorodnak mielőtt elhalnak. A teljes növény elszíntelenedik néhány héten belül és ha még tovább fokozódik sárgás-fehérré válik mielőtt elbarnulna és elhalna. A kisebb hiány kevés vagy nem is okoz problémát a növekedésben. Habár egy kisebb hiány is elősegíti és csökkenti a szüretelhető mennyiséget virágzás közben. Leggyakrabban van a földben magnézium, csak nem felvehető állapotban, mivel a gyökér környezete túl nedves és hideg vagy savas és hideg. De akkor is kötött állapotban lesz, ha felhalmozódik a kálium, ammónium (nitrogén), és a kálcium (karbonát). A kis gyökérzet is kevés magnéziumot tud felvenni, hogy ellássa a szükségletet. Magas EC-nél lelassul a víz párologtatása és szintén csökkenti a magnézium elérhetőségét.
Kezelése
Locsoljuk meg 4 liter vízhez adott két teáskanál magnézium-szulfáttal. Gyors eredmény eléréséhez permetezzük be 2%-os magnézium-szulfát oldattal. Ha a tetején jelentkezik a hiánytünet akkor először ott fog zölddé válni. 4-6 nap múlva elkezd lefelé menni és még zöldebbé válnak a leveli. Folytassuk a fent említett oldattal a locsolást, amíg a tünetek fennállnak. Nem szükséges a magnézium-szulfát használata ha a műtrágyánk tartalmaz elérhető magnéziumot. Dolomit hozzáadásával egy jó időre elláthatjuk a növényt magnéziummal. Szabályozzuk a szoba és a gyökérzóna hőmérsékletét, a páratartalmat, pH-t és az EC-t. 21-24°C között tartsuk a gyökérzóna hőmérsékletét. A levegőjét pedig 21°C-on nappal, éjszaka pedig18°C-on és használjunk teljes műtrágyát magnéziummal. Tartsuk a föld pH-ját 6,5 felett hidrokultúrásnál pedig 5,5 felett. A földben felgyülemlett magnézium nem ártalmas, azonban gátolhatja a kálcium felvételét.
Túladagolása
Ritka és szabad szemmel nehezen diagnosztizálható. Ha nagyon felhalmozódik hozzákapcsolódhat más ionokhoz, általában kálciumhoz, főleg hidrokultúrás termesztésnél.
Kálcium (Ca)
A kender egy kicsivel több kálciumot igényel, mint a többi makroelemből. Hogy elkerüljük a hiányát, tegyünk hozzá tiszta dolomit meszet??? Vagy használjunk vízoldékony hidrokultúrás megfelelő kálcium tartalmú műtrágyát. Alapeleme a sejtépítésnek és a növekedésnek. Szükséges a membrán áteresztőképességéhez és a sejt épségéhez, ami biztosítja a megfelelő nitrogén és cukor áthaladást. Stimulálja az erős sejtfalépítő és gyökérkéreg építő enzimeket. A Cannabis növény a legtöbb kálciumot a gyökerek növekedési csúcsában tartalmazza.
Kötött állapot
Nagyon savas talajon kálium felhalmozódással, vagy száraz vagy nedves taaljon fordul elő.
2.0-6.4 között kötött.
Legjobban 6.5-9.1 között vehető fel. 7.0 felett nem ajánlott a talaj.
Hidrónál 2.0-5.3 között felvehetetlen. Legjobban pedig 5.4-5.8 között vehető fel. 6.5-nél magasabb pH érték nem ajánlott. Legmegfelelőbb az 5.0-6.0 közötti érték.
Hiánya
Ritkán fordul elő indoor-ban, de előfordul a rostkenderben. Gyakran a növények több kálciumot használnának fel, mint amennyi elérhető. Valamint kimosódik a vízzel permetezett levelekből. Nehezen vehető észre a kálciumhiány, gyenge szárral, nagyon sötétzöld levelekkel és rendkívül lassú növekedéssel kezdődik. Legelőször a levelek érintettek. Komolyabb hiánynál az új növekvőben lévő hajtások a sárgától a lila színárnyalatig változnak és eltorzulnak, mielőtt felfelé kunkorodnak és elhalnak. A buga fejlődése gátolt, a növény törpe növésű és a szüretelt mennyiség csökken. A növekedési csúcsokon is megjelenhetnek a tünetek, ha nagyon magas a páratartalom. 100%-os páratartalomnál a sztómák zárva maradnak, ami meggátolja a párologtatást, hogy megvédje a növényt. Így a kálcium ami a párolgás következtében mozog immobilissá válik.
Kezelése
Oldjunk fel egy teáskanálnyi hidratált meszet 4 liter vízben. Öntözzük meg a növényt egy kálciumot tartalmazó vízzel amíg a tünetek fennállnak. Vagy használjunk egy teljes hidrokultúrás műtrágyát ami oldott kálciumot tartalmaz. Tartsuk stabilan az ültetőközeg pH-ját. Használhatunk gipszet is, ám ekkor figyeljünk a pH értékére, ugyanis 5.5 alatt rossz hatással lehet a növényre. Befolyásolja az aluminium felvételt, ami mérgező a növény gyökere számára.
Túladagolása
Nehezen látható a leveleken. Hervadást okoz. Felhalmozódása súlyosbítja a kálium, magnézium, mangán és vas hiányát. Ha fiatal korában sok oldott kálcium volt, akkor ez szintén gátolja a növekedését. Ha hidrokultúrás termesztésben a felhalmozódott kálcium reakcióba lép a vízben lévő kénnel és így felhőt alkot a vízben majd kicsapódik. A reakcióban gipsz keletkezik az oldatban majd leülepszik a tartály aljára.
Kén (S)
Rengeteg műtrágya tartalmaz különféle ként, ezért ritkán fordul elő a hiánya. A termesztők inkább különböző elemek és kén keverékének vizes oldatát használják. A kén alappillére számos hormonnak és vitaminnak, mint például a B1 vitaminnak. Szintén alapvető része sok sejtfalnak és magnak. A szulfátnak pufferelő hatása van a víz pH értékére. Minden föld, folyó és tó tartalmaz szulfátot. Beépül a fehérjeszintézisbe és egyik része az aminosavnak, cystin-nek, és tiaminnak, amik a fehérjék építőkövei. Ugyanakkor alapvető eleme az olajoknak és aromaanyagoknak, valamint a légzésnek és a zsírsavakat lebontó szintézisnek. Hidrokultúrás tápoldatoknál külön van választva a kén és a kálcium, ugyanis ha a kettő keveredik oldhatatlan gipszet eredményez, ami lesüllyed a víz aljára.
Kötött állapot
2.0-5.5 között kötött.
Legjobban 6.0-9.5 között vehető fel.
7.0-nál magasabb érték nem ajánlott.
Hidrónál 2.0-5.5 között felvehetetlen. 6.0-9.5 között vehető fel a legjobban. 6.5 feletti pH érték nem ajánlott. 5.0-6.0 között a legmegfelelőbb.
Hiánya
A fiatal levelek lime zöldtől egészen sárga színűig változhatnak. Ahogy előrehalad, úgy sárgul az erek között és hiányzik a nedv. Az erek megmaradnak zöldnek és a levélszár lilává válik. A levélcsúcsok megégnek, elsötétednek és lefelé görbülnek. Az irodalomra támaszkodva a fiatal levelek először sárgák lesznek. Azonban voltak akik nyilvánvalóbbnak találták az idősebb leveleken. Hasonlít a nitrogénhiányra. Tartósabb hiánya megnyúlt szárakat eredményez amik az aljuknál megfásulnak. Indoor-ban magas pH-nál vagy nagy mennyiségű kálciumnál fordul elő.
Kezelése
Hidrokultúrás műtrágyával ami természetesen tartalmaz ként. Csökkenteni a pH-t 5,5-6 közé. Szervetlen műtrágya alkalmazása (pl. Magnézium-szulfát, gipsz). Természetes forrása a gombakomposzt és a legtöbb állati trágya. Bizonyosodjunk meg, hogy érett trágyát használunk, hogy elkerüljük a növények perzselését. Ha gipszet használunk figyeljünk oda, hogy a talaj pH értéke ne legyen 5.5 alatt, mivel befolyásolja az aluminium felvételt, ami mérgező a növény gyökerei számára.
Túladagolása
Nem okoz problémát a felhalmozódása, amennyiben a talaj EC-je alacsony. Magas EC mellett több ként vesz fel a növény, ami gátolja a többi tápelem felvételét. Tünetei a kisnövésű növény, egységesen kicsi és a sötétzöld levelek. A levélcsúcsok és a levélélek elszíntelenednek és elhalnak ha tovább fokozódik.
Kezelése
Nagyon gyenge teljes műtrágyás flössel. Ellenőrizzük az átmosó folyadék pH-ját. Amennyiben 6 a pH értéke megfelelő. Nagyobb felhalmozódásnál több vizet igényel. Legalább háromszor annyi vízzel mossuk át mint a cserép mérete.
Mikroelemek
Cink (Zn)
A cinkhiány a leggyakoribb mikroelem hiány a száraz levegőjű és lúgos földeknél. A mangánnal és a magnéziummal együttműködve látják el ugyanazt az enzim folyamatot. De együttműködik más elemekkel is, hogy segítsék a klorofill képződést, valamint meggátolja ennek az elhalását. Fontos katalizátora a legtöbb növényi enzimnek és auxinnak, továbbá fontos a szárnövekedéshez. Alapvető helyet foglal el a cukor és fehérje képződésben. Egészen könnyen találhatunk cinkhiányos cannabis-t. Általában a 7-es pH érték felett fordul elő.
Kötött állapot
Magas pH értéknél, alacsony természetes (szerves) anyag tartalomnál, magas foszfor tartalomnál és nitrogén hiánynál.
4.5-4.7 és 7.5-9.5 között felvehetetlen.
Legjobban 5.0-7.0-nál vehető fel. 7.0 felett nem ajánlott a talaj.
Hidrónál 5.7-8.5 között kötött. Legjobban 4.0-5.5 között vehető fel, azonban ajánlott 5.0 és 6.0 között tartani a pH értéket. 6.5 feletti pH nem ajánlott hidrónál.
Hiánya
Legáltalánosabb hiányzó mikroelem. A fiatal levelek erek közötti klorózisát okozza és az új levelek és hajtások kicsik maradnak, valamint véknyakká, torzakká és ráncossá válnak. A levélcsúcsok és később a széleik elhalványulnak és megégnek. Az égett részek a leveleken fokozatosan növekednek. Gyakran összekeverik mangán- vagy vashiánnyal, de mikor fokozódik a cinkhiány, az új levélszélek torzultak és elszáradnak. A virágok szintén torzulnak furcsa alakba, ropogósra száradnak és néha kemények. A növény minden új részében jelen lesz a hiány így a bugákban is.
Kezelése
A talajt mossuk át egy teljes műtrágyával, ami még vasat, mangánt és cinket is tartalmaz.
Túladagolása
Erősen mérgező ha felhalmozódik. A komolyabb hiányban szenvedő növények hamar elhalnak. A felhalmozódása gátolja a vas elérhetőségét a folyamatokban, így vashiányt is okoz.
Mangán (Mn)
Hiánya gyakori benti termesztésnél. A mangán összekapcsolódott a oxidációval és a redukcióval, valamint közreműködik a fotoszintézis elektron transzportjában. Ez az elem számos enzimet aktivizál és alapvető szerepet tölt be a kloroplaszt membrán rendszerben. Hozzájárul a nitrogén felhasználáshoz a vassal a klorofill képződésben.
Kötött állapot
6.5 feletti talaj, magas vastartalom, alacsony nitrogén, száraz időjárás és tömör talaj.
2.0-5.0 között kötött.
5.5-6.5 között pedig a legjobban felvehető.
Hidrónál 2.0-4.5 között kötött. 5.0-5.6 között vehető fel a legjobban. Azonban legmegfelelőbb 5.0-6.0 között tartani.
Hiánya
Először a fiatal leveleken jelentkezik. A levélerek között sárgulni kezdenek, míg az erek zöldek maradnak. Az idősebb levelek felé halad, ahogy fokozódik a hiány. Nekrotikus foltok jelennek meg számos érintett levélen, amik halvánnyá válnak majd lehullanak. Törpe növésű marad a növény és meghosszabbodik a kifejlődése. Komolyabb hiánynál a magnéziumhiány súlyosabb esete mutatkozik.
Kezelése
Csökkenteni a pH-t, átöblíteni a földet és egy teljes műtrágyázás. Vagy mangán-karbonát, mangán só, mangán-dioxid, mangán-oxid, mangán-szulfát, zöldhomok adása.
Túladagolása
A fiatal és az újabb levelek klorotikusak, narancstól a vörösig vagy rozsdásbarna színű pöttyök keletkeznek. Szövetkárosodás jelentkezik a fiatal leveleken, mielőtt átterjedne a z idősebbekre is. Lelassul a növekedés és az életereje eltűnik. A toxikusság keveredik az alacsony páratartalommal, ugyanis több mangán felvételét engedi. Valamint az alacsony pH is szerepet játszik benne. Vas és cinkhiányt okoz a felhalmozódása.
Vas (Fe)
Közvetlenül elérhető különböző abszorpciókhoz a gyökérnek köszönhetően. Főleg lúgos talajon fordul elő a hiánya. Alapeleme az enzimrendszernek és az elektronok transzportájnak a fotoszintézis és légzés közben, valamint a klorofill képződésnek is. A vas megengedi, hogy a növény felhasználja a cukor adta energiát. Katalizátora a klorofill képzésének, szükséges a nitrát és szulfát redukciójához és asszimilációjához. A vas színezi be a földet egészen a barnától a pirosig, koncentrációja szerint. A növényeknek különböző idő kell a vas abszorpciójához. A savas talaj megfelelő mennyiségű vasat tartalmaz a kendernek.
Kötött állapot
Túlöntözés, hengeres féreg fertőzés, alulöntözés, kevésbé szellős talajoknál. Ugyanakkor magas pH-nál, kevés vastartalomnál, magas foszfor, felhalmozódott cink mangán vagy réznél.
2.0-3.5 között kötött.
4.0-6.5 között vehető fel a legjobban.
7.0 felett pedig nem ajánlott a tartani a talajt.
Hidrónál 2.0-3.5 között kötött. 4.0-6.0 között vehető fel a legjobban. 6.5 felett nem ajánlott. Legmegfelelőbb az 5.0-6.0 közötti ph érték.
Hiánya
Szokványos 6,5-es pH érték felett, de alatta nem. A jelei lehet csak gyors növekedés vagy stressz alatt jönnek elő és magától eltűnnek. A fiatal levelek nem képesek átvenni az idősebb levelektől az immobilis vasat, csak a földben lévőt tudják. Az első jelei a levélerek közötti sárgulás, miközben maga az ér zöld marad. A levelek aljánál kezdődik. A levélszélek felfelé kunkorodhatnak tartósabb hiánynál. Több ok miatt is lehullhatnak a levelek. Néha a réz felhalmozódása miatt fordul elő a hiánya.
A hiány fokozódásával egyre több és több levél sárgul el, vagy hal el.
Kezelése
A pH 6,5 alá való csökkentésével helyreállíthatjuk. Kerüljük a sok mangánt, cinket és rezet tartalmazó műtrágyákat, mert ezek gátolják a vas felvételét. A nagy mennyiségű foszfor versenyzik a vas felvételével????. A túl nedves talaj kevés oxigént tartalmaz ezzel sarkalva a vasfelvételt. A sérült vagy rothadt gyökerek szintén kevés vasat vesznek fel. Növelni a gyökérzóna hőmérsékletét. Vasoldatot juttatni a gyökerekhez. Napfény hatására bomlik és jól el kell keverni az ültető közeggel, hogy hatásos legyen. A fénytől gyengül az oldat. Az UV fénnyel való sterilizálás pedig kicsapja a vasat az oldatból. A levelek újra bezöldülnek 4-5 napon belül. A kiegyensúlyozott hidrokultúrás rendszerekben mindig van elegendő vas, így ritka a hiánya. Természetes forrása a ló, tehén és csirke trágya. Mindig megfelelően érett trágyát használjunk, hogy megelőzzük a növények égését. Használható még zöldhomok is.
Túladagolása
Ritka a felhalmozódása. A magas koncentrációja nem károsítja a Cannabis-t, de gátolhatja a foszfor felvételt. Felhalmozódása megbarnítja a leveleket, valamint apró, sötétbarna foltokat okoz.
Kezelése
Többszöri nagy mennyiségű vízzel való átmosás.
Bór (B)
Általában nem okoz problémát, de elérhetőnek kell lennie a növény kezdeti életében. Bór hiány ritkán alakul ki indoor-ban. A bór valami olyasmi, mint egy biokémiai rejtély. Tudjuk, hogy segíti a kálcium felvételt és számos növényi funkcióban még. A tudósoknak bizonyítékaik vannak arra, hogy a bór segít a szintézisekben, alapja a nukleinsavnak(RNA). Erősebb bizonyíték van, hogy támogatja szintén a sejtosztódást, differenciálódást, kifejlődést és a légzést, valamint egy láncszeme a pollen termékenyítésének.
Kötött állapot
5.5 alatti vagy 6.8 feletti talajnál, vagy homokos, alacsony szerves anyagtartlmú talajoknál. Valamint nitrogén hiánynál.
2.0-5.0 között felvehetetlen.
5.0-7.0 között a legjobban felvehető.
Hidrónál 2.0-5.0 között felvehetetlen. 5.0-6.0 között vehető fel a legjobban. 6.5 feletti pH nem ajánlott. Legmegfelelőbb a 5.0-6.0 közötti érték.
Hiánya
A szárcsomó és a gyökércsomók abnormálisan növekednek. Néha a gyökérvégek elszíntelenednek, megdagadnak és megáll a növekedése. A növekedési csúcsok megégnek és összekeverhetjük a túl közeli HID lámpák okozta égéssel. Az első levelek megvastagodnak és törékennyé válnak, a hajtáscsúcsok eltorzulnak és/vagy sötétté válnak, amit később alacsony növésű hajtás követ. Ha komolyabb a hiány, akkor a növekedési csúcsok elhalnak és a levélélek elszíntelenednek és elhalnak. Nekrotikus foltok jelennek meg a levélerek között. A gyökerek belül néha puhává válnak, ami kitűnő a rothadáshoz és a betegségekhez.
Kezelése
Kezeljük 4 literenként egy teáskanál bórsavval. Vagy használhatunk külön tápoldatot rá. Hidrokultúrás nevelésnél 20 rész per millió (ppm) alatt kell tartani a mennyiségét, mivel a bór gyorsan toxikussá válhat.
Túladagolása
Először a levélcsúcsok elsárgulnak, majd a levélélek elhalnak a levél közepe felé. Miután a levelek elsárgultak, lehullanak. Kerüljük a bórsav bázisú rovarölők nagy mennyiségű alkalmazását.
Réz (Cu)
A gyökérben található a legtöbb. Gombaölő hatású. A réz számos enzim és fehérje alkotóeleme. Apró mennyiségben szükséges, segíti a szénhidrátok lebontását, a nitrogén fixációját és az oxigén redukálását is. Valamint segít a fehérje és cukor előállításában.
Kötött állapot
Magas pH kötött talajon, ami kevés nitrogént tartalmaz.
2.0-4.5 között kötött.
Legjobban 5.0-7.5 között vehető fel.
7.0 feletti pH nem ajánlott.
Hidrónál 6.5-9.0 között kötött. 2.0-6.0 között vehető fel a legjobban. Legmegfelelőbb az 5.0-6.0 közötti ph érték.
Hiánya
Nem túl gyakori a hiánya. A fiatal levelek és a hajtások hervadása, levelek csúcsai és élei elhalása és sötét sárgás-szürkévé válása utal a hiányra. Alkalmanként a kezdeti hiánynál a növények hervadnak, kókadnak megfelelő vízellátás mellett. A növekedés lassú és csökken a termés. Egy kis hiánya okozhatja az új hajtások elhalását.
Kezelése
Megszüntethetjük egy réztartalmú gombaölő használatával (például réz-szulfát közismertebb nevén rézgálic). Azonban NE használjuk 24°C felett, mivel megégetnénk vele a növényt. Alkalmazzunk teljes hidrokultúrás tápot, ami rezet tartalmaz. A kendernél nagyon ritkán alakul ki rézhiány.
Túladagolása
A réz, bár fontos, de erősen mérgező ha csak kicsivel is több a kelleténél. Lassítja a teljes növekedését. Ha még jobban felhalmozódik, megjelenek a vashiány tünetei és visszamarad a fejlődésben. Kevesebb ága lesz és a gyökere sötétté, vékonnyá és lassú növekedésűvé válik. Hamar megjelenik savas közegben. Hidrokultúrás rendszerben ezért ügyelni kell az oldatra, hogy elkerüljék a felhalmozódását.
Kezelése
Flössel kezelhetjük, amivel kimossuk a felesleges rezet. NE használjunk rézbázisú gombaölőt.
Molibdén (Mo)
Ritkán fordul elő hiánya. A molibdén az egyik része a két nitrátból ammóniumot előállító fő enzimrendszernek. Ezt a szükséges elemet kis mennyiségben használja fel a Cannabis növény. Legaktívabb a gyökerekben és a magokban.
Kötött állapot
5.5 alatti pH-nál.
2.0-6.5 között kötött.
7.0-9.5 között vehető fel a legjobban.
Nem ajánlott a 7.0 feletti pH érték.
Hidrónál 2.0-5.5 között kötött. 6.0-8.0 között vehető fel a legjobban. Azonban 6.5 felett nem ajánlott így az 5.0-6.0 közötti pH érték a legmegfelelőbb.
Hiánya
Ennek a mikroelemnek a hiánya szinte soha sem alakul ki kenderben. Hiánya a nitrogénhiányt segíti elő. Először az idősebb és középkorú levelek válnak sárgává, és néhány erek közötti klorózis tünetét mutatja. Majd a levelek folytatják a sárgulást és felfelé vagy lefelé álló levélszéleket mutat a hiány következtében. Akut hiánynál a levelek néhányszor megcsavarodnak, elhalnak vagy ledobódnak. Törpe növésű marad. Savas táptalajban a legrosszabb.
Túladagolása
Nem jellemző, de a réz és vas hiánytünetekhez hasonló.
Klór (Cl)
Számos vízhálózatban megtalálható. A Cannabis alacsony klór toleranciával rendelkezik. Általában nem alkotórésze a műtrágyáknak és szinte soha sincs belőle hiány. Klorid formájában alapvető a fotoszintézis, a gyökér és a levél sejtosztódás számára. Valamint növeli a sejtekben az ozmózisnyomást, ami nyitja és zárja a sztómákat, hogy szabályozza a növény párologtatását a szöveteken át.
Hiánya
Nem szokványos. A fiatal levelek kifakulnak és elhervadnak, a gyökér zömökké válik. Ahogy kialakul a hiány, a levelek klorotikussá és karakteres barnává válnak. A gyökerek vége megvastagszik és rövidek maradnak. Megjegyzés: Mindkét problémának(hiány és túladagolás) ugyanaz a jele: Barnás színű levelek.
Kezelése
Klórt tartalmazó vízzel való locsolás.
Túladagolása
A fiatal levelek égett levélszélűek és csúcsúak lesznek. A nagyon fiatal növények a legsérülékenyebbek. Később a tünetek kiterjednek a teljes növényre. A sárgásbarnás levelek kisebbek és lassabban fejlődnek.
Kezelése
Ahhoz hogy mérgezés alakuljon ki nagyon tömény klóros víz szükséges. Ezért kint kell hagyni a vizet egy éjszakára és néha megkeverni. A klór elpárolog és eltűnik az atmoszférában. Ezt a vizet használjuk a tápoldatozásnál vagy csak simán öntözéshez.
Kobalt (Co)
Ezt a tápanyagot ritkán említik meg, mint szükséges elemet a növekedéshez, és a legtöbb műtrágya nem tartalmaz kobaltot. Benti körülmények között soha sincs kobalthiány. Számos hasznos baktérium számára létfontosságú, valamint szükséges a nitrogén abszorpciójához. Egyes tudományos bizonyítékok pedig azt mutatják, hogy ez az elem szerepet játszik az enzimek összekapcsolódásánál, hogy aromás elegyeket alkossanak. Kis mértékben pedig növeli a nitrogén megkötést.
Hiánya
Hiányánál nitrogén probléma mutatkozik. (Nem lehet felvenni a nitrogént.)
Szilícium (Si)
A legtöbb talajban, vízben elérhető és amennyire tudjuk, nem okoz semmilyen problémát mind a hiánya vagy túladagolása kendernél. Szilikon-sav formájában veszik fel a növények. Hozzájárul a vas és mangán szintentartásához. Főleg az epidermális sejtfalban fordul elő, hidratált amorf szilikátként. Más sejtek falába is szintén beépül. Megfelelő és oldható szilikon garantálja az erősebb sejtfalat, amik jobban ellenállnak a kártevőknek és növelik a meleg és aszály toleranciát.
Hiánya
Számos gyümölcs termését csökkenti és az új levelek deformálódását okozza.
Túladagolása
Sosem hallottunk még ilyen problémáról.
Megjegyzés
A kártevőknek és a betegségeknek nehezebb a bejutása azokba a növényekbe, amelyeket előzőleg egy szilícium alapú rovarriasztóval fújtak be.
Fluor (F)
Néhány vízrendszer tele van fluorral. Ha felhalmozódik mérgezővé válhat. Már volt rá eset, hogy a fluor túladagolása vagy hiánya problémát okozott benti termesztésnél.
Nikkel (Ni)
Enzimekhez van szükség nikkelre, hogy lebontsa és felhasználja a nitrogént a karbamidból. Fontos a vas abszorpcióhoz. Ritkán van hiány belőle és általában más elemek hiányával kombinálódik, főleg nitrogénnel. Azonban ipari szennyezés következtében felhalmozódhat. Ekkor gátolja a növekedést és klorózist, esetleg nekrózist okoz. Hátrányosan befolyásolja a vízháztartást.
Nátrium (Na)
Egyike a problémás elemeknek. Egy kicsi is jelentős belőle. A gyökerek nagyon gyorsan felveszik kis mennyiségben 50ppm. Képes blokkolni más tápelemeket, így számos tünetet okoz. Ha klórral vegyül konyhasót kapunk, ami a legrosszabb só a növény számára. Győződjünk meg róla, hogy a locsolóvíz nem tartalmaz 50ppm-nél több nátriumot. Minél kevesebb, annál jobb.
Szelén (Se)
A növények szelenát vagy szelenit formában veszik fel. Megemlítendő, hogy amikor foszfát halmozódik fel a talajban, és ez károsan befolyásolná a növényt, amennyiben van felvehető szelén is, akkor csökkenti a foszfátok felvételét, így serkenti a növekedést.
Króm (Cr)
Gyakori elem vizekben és talajokban. Koncentrációtól függ hatása, így felhalmozódva káros, hiánya viszont nem ismert, mivel mindig található elég belőle.
Megjegyzendő, hogy raktározódik a növényekben, valamint állati és emberi fogyasztásnál pedig segít az inzulin szint kontrollálásában.
Vanádium (V)
Egyes algákban a pozitív töltésű vanádium serkent a növekedést, azonban ez nem általánosítható minden növénynél.
A negatív töltésű viszont hátrányosan befolyásolja a növényeket.
Alumínium (Al)
5,5-ös pH érték alatt válik felvehetőbbé. Főleg felhalmozódása történik. Gátolja a gyökérképződést, a szárnövekedést, befolyásolja a vízháztartást. Egyes esetekben bór hiánytünetek jelentkezhetnek.
| Ennyit ér: |
| path=/Tápelemek| imageurl=http://egykalapalatt.info/rate |imagesize=13x18}} |
{{#jskitcomments: title=Tápelemek | path=/Tápelemek | noscript=false }}
